Kiemelt kép

Korai fejlesztés

A korai fejlesztésről


Sok esetben az eltérő fejlődésű gyermekek segítségre szorulnak abban, hogy képességeiket a lehető legteljesebben kibontakoztathassák. A korai fejlesztés a 0-5 éves korú, az átlagostól eltérően fejlődő gyermekek számára ajánlott gyógypedagógiai, mozgásfejlesztő és egyéb terápiás szolgáltatások köre.

Mikor van szükség korai fejlesztésre?

Korai fejlesztésre akkor van szükség, ha a gyerek egy vagy több fejlődési területen elmarad az életkorának megfelelő szinttől: ez lehet a mozgásfejlődés, az értelmi fejlődés, a hallás- és látásfejlődés, a beszéd és nyelvi fejlődés, a szociális-, érzelmi fejlődés vagy a viselkedés.

Ha az alábbi problémák közül bármelyik igaz gyermekére, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni:

  • értelmi fejlődési elmaradás
  • mozgás-, hallás- vagy látásprobléma
  • megkésett beszédfejlődés
  • viselkedészavar, szociális készségek eltérései, kapcsolati problémák
  • étkezéssel, alvással és szobatisztasággal kapcsolatos gondok

A fejlesztés célja

A korai fejlesztéssel csökkenteni lehet a lemaradást, a nap mint nap felmerülő nehézségek megoldhatóbbá válnak. A gyerekek segítséget kapnak ahhoz is, hogy könnyebben be tudjanak illeszkedni a családba, a közösségekbe. A fejlesztés során a cél, hogy azok a képességek fejlődjenek, amelyeknél az elmaradás jelentkezik. 


A vizsgálat

A Fejlesztő Műhelybe való bejelentkezést és az időpontegyeztetést követően a szülő egy részletes kérdőívet kap, amely a várandóságra, a szülésre és a gyermek eddigi élettörténetére vonatkozóan tesz fel kérdéseket. Ez azért szükséges, hogy pontosabban lehessen látni, vajon milyen ok vezethetett a fejlődésbeli megkéséshez.

A gyermek vizsgálatára a szülő jelenlétében kerül sor. Mivel időt kell arra is hagyni, hogy a kicsi feloldódjék, ennek időtartama másfél-két óra. A találkozás első felében a kérdőív kérdéseit beszéljük át, képet kapva az előzményekről (eközben megfigyelem a gyermek spontán játéktevékenységét), majd a gyermekkel közvetlenül, játékos formában történik az egyes képességterületeinek és az idegrendszer érettségének a megfigyelése.

A vizsgálatról írásos gyógypedagógiai értékelést kap a szülő, s egyúttal a látottak, hallottak alapján megbeszéljük, milyen terápiát ajánlok az adott problémára.

Egyrészről lehetőség van hetente egy vagy több alkalommal a gyermekkel egyéni terápiára (pl. beszédindító, vagy az egyes értelmi képességek fejlesztésére irányuló foglalkozás) jelentkezni, vagy kiscsoportos baba-mama tornára jönni heti rendszerességgel, másrészről otthoni tréningsort kaphat a szülő, amelyet hetente több alkalommal végezhetnek a kicsivel. Ebben az esetben három-négy hetente van szükség a személyes találkozásra (előre egyeztetett időpontban), ahol újabb tréningsort tanul meg a szülő a gyermekével. (TSMT I. Egyéni terápia)







 

Fel↑