Szakmai program

Mindkét program – a Részképességek komplex fejlesztése és az Iskola-előkészítő fejlesztés – szakmai alapját egy tudatosan felépített, játékba és élményszerű tevékenységekbe integrált, komplex részképesség-fejlesztő szemlélet adja. A program elsődleges kiindulópontját a gyermekek életkorához és fejlettségi szintjéhez igazodó fejlesztési célok jelentik. Ezekhez kapcsolódnak a foglalkozások évszakos, irodalmi, természetpedagógiai és környezeti témái.

A foglalkozások tematikája az évszakokhoz, a természet változásaihoz, az ünnepekhez, a jeles napokhoz, a néphagyományokhoz, valamint a gyermekeket körülvevő világ jelenségeihez is kapcsolódhat. A választott témát mese, vers, mondóka vagy történet gazdagíthatja, de a foglalkozás kiindulópontja lehet természeti megfigyelés, érzékszervi tapasztalatszerzés, játékos felfedezés, alkotótevékenység vagy egy egyszerű, természethez kapcsolódó cselekvés is.

A program kialakításánál inspirációt jelent Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel című alternatív óvodai alapprogramjának szemlélete. A Műhely programjai azonban nem óvodai nevelési programként működnek, hanem annak bizonyos elemeit adaptáló, célzott fejlesztőfoglalkozásokként. Az óvodai tevékenységi formákhoz kapcsolódó tartalmak – többek között a játék, a mesélés és verselés, a mozgás, az alkotás, az énekes és zenei tevékenységek, valamint a külső világ tevékeny megismerése – a foglalkozások témáiba és fejlesztőfeladataiba épülnek be.

A fejlesztés alapvető közege a játék. Az óvodáskorú gyermekek elsősorban játék, mozgás, utánzás, tapasztalás, felfedezés, mese, alkotás és közös tevékenységek során tanulnak. Ezért a fejlesztési célok nem elszigetelt, direkt gyakorlásként jelennek meg, hanem a 3–7 éves korosztály életkori sajátosságaihoz igazodó játékhelyzetekbe és tevékenységekbe ágyazva.

A foglalkozások minden esetben tudatos fejlesztési céllal épülnek fel. A játékok, feladatok és tevékenységek mögött előre átgondolt részképesség-fejlesztési célok állnak, ugyanakkor fontos szempont, hogy a gyermek számára mindez természetes, játékos és élményszerű formában jelenjen meg, ne pedig teljesítményhelyzetként.

A "Részképességek komplex fejlesztése" programban a különböző képességterületek kiegyensúlyozott támogatása kerül előtérbe. A cél az óvodáskorban érő alapvető képességterületek játékos, sokoldalú támogatása.

Az "Iskola-előkészítő fejlesztés" programban a fejlesztés célzottabban, az iskolai tanuláshoz szükséges elemi alapkészségek megerősítésére irányul.

A programok előre megtervezett szakmai keretre épülnek, ugyanakkor ezek minden gyermek esetében egyéni differenciálással valósulnak meg. A foglalkozások tematikája és fő fejlesztési célrendszere előre meghatározott, az alkalmazott játékok, feladatok, eszközök, segítségadási módok és nehézségi szintek azonban a gyermek képességeihez, szükségleteihez, tempójához és aktuális állapotához igazodnak. Ha egy gyermeknek például a finommotorika, a téri tájékozódás, a figyelem vagy a beszédértés területén van nagyobb szüksége támogatásra, akkor az adott tematikán belül több ilyen jellegű tevékenységet és játékos feladatot építek be számára.

A Nyári fejlesztő délelőttök lazább, rugalmasabb keretben működnek. Itt is megjelennek a részképesség-fejlesztés szempontjai, de mivel a részvétel alkalomszerűbb, és a gyermekek nem feltétlenül ugyanazon a foglalkozássorozaton vesznek részt, a hangsúly inkább az élményszerzésen, a szabadabb játékon, a mesélésen, az alkotáson, a mozgáson van.

Tematikus, mese- és természetpedagógiai foglalkozások

A foglalkozások témái az évszakokhoz, a természet változásaihoz, az ünnepekhez, a jeles napokhoz és a néphagyományokhoz kapcsolódnak. A választott témához mese, vers, mondóka vagy történet is társulhat, de nem minden alkalommal ezek jelentik a foglalkozás kizárólagos kiindulópontját.

Egyes témák feldolgozásának középpontjában a közvetlen tapasztalatszerzés, a megfigyelés, a játékos felfedezés, az érzékszervi élmény, az alkotás vagy valamilyen természethez kapcsolódó tevékenység áll.

A természetpedagógiai és környezeti nevelési szemlélet a foglalkozások visszatérő eleme. A gyermekek lehetőség szerint valódi természeti tárgyakkal, növényekkel, termésekkel és természetes anyagokkal is találkozhatnak. Megfigyelhetik az évszakok változásait, tapasztalatokat szerezhetnek a növények és állatok világáról, valamint életkoruknak megfelelő módon bekapcsolódhatnak egyszerű gondozási és környezetvédő tevékenységekbe.

A mesék és természetközeli témák keretet teremtenek a játékos fejlesztéshez. Megjelenhetnek a mozgásos és szabályjátékokban, a szerep- és dramatikus játékban, az érzékelésre épülő feladatokban, az alkotásban, a mondókákban, az énekes játékokban, valamint a különböző részképességeket fejlesztő tevékenységekben.

A természetpedagógiai tartalom nem különálló foglalkozási elemként, hanem a fejlesztési célokhoz szervesen kapcsolódva épül be a programba.

A "Részképességek komplex fejlesztése" és az "Iskola-előkészítő fejlesztés" során ugyanaz a téma, mese vagy természeti jelenség is szolgálhat a foglalkozások keretéül. Az alkalmazott játékok, feladatok és fejlesztési hangsúlyok azonban minden esetben az adott program céljaihoz, valamint a gyermek életkorához, képességeihez és egyéni szükségleteihez igazodnak.

A témák többsége egy 90 perces foglalkozás keretében kerül feldolgozásra. Egyes ünnepekhez, jeles napokhoz, évszakos változásokhoz vagy összetettebb természetpedagógiai projektekhez kapcsolódóan kétalkalmas feldolgozásra is sor kerülhet. Ez lehetőséget ad például egy összetettebb mesevilág vagy dramatikus játék kialakítására, természeti megfigyelések folytatására, alkotófolyamatra vagy kis létszámú közös program megvalósítására.

A fejlesztés fő területei

A foglalkozások során a különböző képességterületek egymással összekapcsolva, játékos tevékenységekbe ágyazva fejlődnek. A program többek között az alábbi területeket érinti:

• Mozgásos és pszichomotoros képességek: nagymozgás, egyensúly, mozgáskoordináció, finommotorika, szem–kéz koordináció, grafomotorika, testséma, téri és időbeli tájékozódás.

• Észlelési és kognitív képességek: vizuális, auditív és tapintási észlelés, figyelem, emlékezet, szerialitás, képzelet, gondolkodás, problémamegoldás és elemi matematikai tapasztalatok.

• Anyanyelvi és kommunikációs képességek: szókincs, beszédértés, beszédészlelés, mondatalkotás, összefüggő beszéd és az olvasástanulást előkészítő nyelvi képességek.

• Szociális és érzelmi képességek: együttműködés, alkalmazkodás, empátia, érzelmek felismerése és kifejezése, frusztráció- és konfliktuskezelés.

• Általános tájékozottság: a gyermek saját személyével, mindennapi életével, társadalmi és természeti környezetével kapcsolatos tapasztalatok és ismeretek.

Egy-egy foglalkozás mindig néhány, előre meghatározott fejlesztési területre épül, amelyekhez további, egymást támogató részképességek kapcsolódnak. A játékok és feladatok nehézsége, valamint az alkalmazott segítség mértéke minden esetben a gyermek életkorához, fejlettségi szintjéhez és egyéni szükségleteihez igazodik.